Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

        A mai bejegyzésem, egyik kedvenc regényemről szól! Ne tessék megijedni, nem copy-zom ide a több száz oldalt, csak egy kis kedvet szeretnék hozzá csinálni!

        A mai vámpírok, és egyéb fantasyk világában, méltánytalanul elfeledett regények porosodnak a könyvespolcokon! Nem leszek álszent! Én is olvastam valamennyi, ma divatos írásokat...
De a minap, mikor befejeztem a legutóbbi ilyen fantasy kiruccanásomat, csalódottan tapasztaltam, hogy nincs mit olvasnom... így hát odakuporodtam a könyvespolc elé, és keresgélni kezdtem a több száz könyv között! Ekkor bukkantam, Gárdonyi Géza által írt láthatatlan emberre. Egy kicsit leporoltam, és hosszú évek után, újra felfedeztem, az ősmagyarok egyik meghatározó csodáját, Atilla történetét! Nem írtam el... a regényben még dupla "l" betűvel írják ezt a férfi nevet. Leírhatnám ide a történet zanzásított kivonatát, amik a könyvek hátoldalán vagy a belső füleken szoktak lenni, de az már annyira unalmas egy könyv ajánlónál...
Így inkább az utószónak is olvasható előszót másolom ide:

"Kérdezzétek Konstantinápolyban: ki ismeri Zétát?
Mindenki azt mondja:
- Én is.
És némelyek hozzáteszik:
- Könyvtárosa ő a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany.
Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetről szólhat-e az olyan, aki ölt?
Öltem. Embert öltem, nem is egyet: százat. Loptam is, csaltam is. Mindezt megírtam ebben a könyvemben, mintha gyónnék. A bölcsességemet is megítélhetik ebből, vagyis a bolondságomat, amelynél nagyobbat ember még nem követett el ezen a világon.
Azután mondják meg majd ők is, hogy ismertek-e engem. Dehogy ismertek! Az állatok ismerik egymást, az ember nem. Még Dzsidzsia sem ismer engem, pedig feleségem és őrzőangyalom, s nyitva előtte fiókom és szívem egyaránt. De azért nem ismer. Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.
Egy leány tanított erre engem."

Ha felkeltette az érdeklődést ez a kis ízelítő akkor senki se fogja vissza magát, kapja le a könyvespolcról, vagy siessen el egy antikváriumig, esetleg egy könyvesboltig, és merüljön el a csodálatos történet világába!